Néhány darab ami nemrég készült el. És a hónap tanulsága: csiszolni csak szépen óvatosan. Ugyanis, ha belecsiszolunk a növénybe és utána víz éri (pl megmossuk), elkezd kifakulni, ráadásul nem azonnal, hanem néhány nap (vagy hét) alatt, kivételt képeznek ez alól a levelek, amik bírják a gyűrődést. Ez mondjuk pont nem az a darab amin ezt megtanultam..... azt elfelejtettem lefényképezni, meg ugyebár az ember lánya nem igen kérkedik az elrontott munkáival. De a következő posztom remélhetőleg műgyantás lesz, majd akkor mutatok okosságokat. 

Ugyancsak én öntöttem. Eredetileg is az volt a célom, hogy befoglalni való kaboshonokat öntsek, de néha az öntött ékszer úgy szép ahogy van, azért ez mégis csak kapott egy kis drót köntöst és igencsak mutatós lett. A növény neve amúgy Achillea milleflórium  és bármelyik réten beszerezhető. 

Az elmaradhatatlan szivárvány holdkő, ezt sosem tudom megunni, minden darab egy apró kis szivárvány, órákig tudnám nézni ( és bevallom töredelmesen szoktam is). Csak kár, hogy a fénykép sosem adja vissza az igazi színét. 

És persze ahol holdkő, ott valahol labradoritnak is kell lennie.... legalábbis nálam:) Még a fénykép is jó lett méghozzá elsőre, ez nálam külön achievement, 

Felhasznált anyagok: 

0,3mm-es réz ékszerdrót

0,8mm-es réz ékszerdrót

1db 2cm-es rózsakvarc kő

A 2. drótot elég akkor formára hajlítani, amikor már betekertük amit kell, ha összedrótozás előtt formázol az egyébként is nehézkesebb és hosszadalmasabb is. 

Nem látszik ugyan de össze van drótozva. Én utólag szeretem csinálni, de lehet közben is ha valaki nagyon ügyes. Ha szorosra fűzted a drótokat, akkor egy tűvel tudsz magadnak lyukat csinálni a 2 drót között, anélkül, hogy a mintában vagy a drótban kárt tennél.

a hosszabb 4 drótot csak azért kötöttem össze, hogy ne zavarjon, de ez nem szükséges. 

A legegyszerűbb először formázni és utána lehajlítani a drótot, tehát az első mozzanat a jobb oldali szár, a második pedig a baloldali. És elfelejtettem fényképezni, de vissza is kell hajlítani. 

És kész is vagyunk.